szerda, március 25, 2009

vannak napok...

a reggeli rettenet: ki kell bújni ágyikómból, ami még lepedő nélkül is pazar. eggyé olvadunk, a párna szétfolyó arcom folytatása. szemem előtt megölnek egy férfit, látom, ahogy utolsót vonaglik a teste. a rossz, hogy a kép belőlem jön. már meg sem ijedek. van, pont. jaj! pont.
délelőtt eltelik, júlia beszámol egy viharos szerelmi autókázásról.
írok. írok mint állat, gépsas, atom. írok, mint olyan. írok, mint írók.
félek. félek mindenkitől, szegény s beteg vagyok. félek, mint olyan. félek, mint fél e.-k.

2 megjegyzés:

  1. előtted megölnek egy férfit....
    még nem is meséltem, pedig lehet, hogy érdekel..napokkal ezelőtt Veled álmodtam:
    mintha álarcosbál lett volna...
    Sok-sok ember öltöztetett téged, központi figuta voltál....nofrettitinek...vagy csak úgy egy egyiptomi hercegnőnek..de mire készen lettél... és kérdeztem, hogy de miért így húzták ki aszemed, akkor mondtad, hogy hiszen holt hercegnő leszek...

    Reggel toboz-jelentést kerestem... néztem Sütő-konyveidet... jó, hogy írsz...most együtt dolgozunk, talán most hozlak be, ha van ilyen, hogy behozás...
    alvás, mint vegetatív szükséglet...ilyen egyszerű is lehetne, ha az élet egyszerű lenne, vagy az?(=
    Előbb jutott eszembe ez a kép, de nyugodtan hülyézz le.... hug-nővér kapcs. kötődés-marás-szeretet-kapaszkodás...szerep kiosztás...

    VálaszTörlés
  2. halott hercegnő - szépkép
    tudod, van egy elméletem: az élet rém egyszerű, csak mi szeretjük túlbonyolítani...:)
    aludni nagyon kellene - jelez a testem.
    húg-nővér kapcs. nem tudom. pedig van róla tapasztalatom:)puszik

    VálaszTörlés

szerintem meg így: