adélmondás, hervay

napok óta bennem ez a tamásbaj. kételkedem. bizonyosságot akarok.
felfejtetlen továbbra is, h. miért nem akarom, h. t. megnézzen. annyi éve ismerem és még mindig nem hiszek el valamit. semmi csak, de mégsem beszélgetek vele.
ő az egyetlen, aki nem kérdezi meg, mi bajom van. tudja vagy nem érdekli?
a végén rendes volt nagyon, elvitt kávézni megilyenek. beszéltem neki a hervay gizella szövegről és a lehető legtaplóbb módon közöltem, hogy ezt minden olyan ember megkapja tőlem, aki nekem fontos.(ez egyébként nem igaz)(grajczy után lacus kapta meg, azóta senki)(miért mondtam érthetetlen. ráadásul másról is szól.) t.t kilenc éve ismerem, ebből az utóbbi négyben de háromban biztos, nagyon fontos. hát utána már meg sem próbáltam magyarázkodni.
ezek után aztán hogy tanulás helyett még könyvhetes gyorsnézésre is kijött velem, ajándék. megemlítem, hogy 300milliót lehet nyerni a lottón, sóhajtok, erre kézen fog és megvesszük a nyertes lottószelvényt. majd gyorsséta a zöldfa utcában, közben egy halálhír, e. immunis, t. autókról mesél, élvezi nagyon, meg a közös lakás, amit a pénzből veszünk, na ezen később betegre röhögtem magam, h. t. mennyire szeret szövegelni, meghalna ha nem beszélhetne, de ez a közös lakás akkor is mókakacagás, szeretet és gyötrődő bizalombarátság ide vagy oda. t. nincs tisztában azzal, h. mit bír.

tegnap júlia meséli hogy hiába öltözött regényes nőalaknak szombaton solti bizonytalan művészúr gyümölcs. mert a férfiak olyanok, mint a nyári alma. vagy megvárod míg megérik, vagy eszed savanyún. de az is nagyon jó... csak savanyú...

grajczárik adél 5 éves. javaslata: igyatok sok kakaólitertejet!