"harminc-negyven órával ezelőtt jött el az a sorsdöntő nap, amikor megértette, hogy neki kell vágjon tényleg a „nagy útnak”, amikor megértette, hogy minden, Hermésztől az egyedüllétig, az ő számára egy irányba tart, amikor megértette, hogy valójában már úton is van, mert minden elrendeződött és minden összeomlott, azaz őelőtte minden elrendeződött, és őutána minden összeomlott, ahogyan az az efféle „nagy utaknál” a dolgok rendje szerint valószínűleg lenni is szokott."