jelenidő tangó

légy ma gyerek és játssz megint velem emlékezz, ahogy én emlékezek, játsszuk azt, hogy félünk megint, játsszuk azt, hogy játszunk megint.
hogy az idő nincs hályog alatt, hogy a tangó divat.
hát szép is lenne...
de most be kell érnem a valósággal. ami valami. mert nincs más boldogság...
kis lakásom egyre lakályosabb, kedélyem is egyre kedélyesebb. minden egyre jobb - olvasod dettlieber?:)
cseh tamás fütyörész nekem éjjel-nappal, hogy viselhetőbb legyen szívszerelmek elengedése, gyűrtlepedő-jelenidő.
töprengek a szerelem kémiáján, meg a segítési módozatokon. és akkor besétál valami judit. esetleg edit. mindez persze férfiban és az élet automata mágneses sakktáblaként átrendezi önmagát.
hogy múzsa volnék? tiltakozom. de ha jobban belegondolok, feltartott kézzel megadom magam. és svédcsavarcsellel átsétálok a t. életéből a sajátomba. hatok és mozdulok. ez jó mulatság. s hogy mindez férfimunka volna??? :)
intenzíven álmodom. zöldfa utcai mítoszokat módszeresen mélyre teszem. nem, nem elfojtom. örülök a romantikus világoskék ruhámnak, ami hasonlóan az 590es kabátomhoz, megosztja a vizuális élvezőket. mert volt, aki izgalmi állapotban suttogta, gyönyörű, volt, aki a 80as évek tejüzemi munkaruhájához hasonlította, és volt fanni, aki a szoknyámat emelgetve mondta, h. ponti. ami annyit jelent törp vagyok. ha jól sejtem törpilla.