Véresen, zavarosan, rossz, csonka dallamon

érkeznek el a tékozló fiú álmai...

Állj meg, hidd el, a hűbbnél hűbb vagyok.

És nem bújócska, ne-ne-ne keress a szavak mögött.

Itt állok.

Előttem.

Bár lehet, ami történt, 

" meg

tört

én

t".