szombat, október 10, 2009

őszirózsák a fürdőkádban


lásd be szívem.
visszaút alig. mindenki ismeretlen.
önhitegetés ez, amit játszunk.
szegény hajszolt magunk vagyunk a bizalmas barát
anya társ és szerető.

ma bekopogtatott hozzám a halál. megvetette zizegős nájlonágyát,
befeküdt a fürdőkádba.
pirul a naptól az őszi bogyó.
így egyesülök gőzölgő őszi kéjben ismeretlen önmagammal.

nincs tisztulás.

4 megjegyzés:

  1. varratok engednek, rés nyílik elfojtott,
    nagy sok düheimnek.
    lehámlik rólam a huszonegyes szerep,
    göcsörtös, ormótlan darabokban.
    ...rékmókuskerékmókuskerékmókuske...
    ... HOL?!? HOL AZ EMBER?!
    belenyugodni a nyugtalanságba,
    kicsúszó szálak,
    tovalibbenő gyeplők,
    megnyíló kéreg;
    ki fog, ki fog esszefogni magammá?
    még ham meg is szólalok, elbeszélek e.
    és magam mellett
    "szabályosabbank hittem ezt a létet eddig,
    ma már megvetem"
    ...és visszasejlik egy ködös, szürke,
    nincstelen tekintet:
    szereném, hogyha szeretnének,
    s lennél valakié,
    lennél valakié.
    - repedni induló üveglap,
    mögötte ezüst.

    VálaszTörlés
  2. vagyok. eljegyzett menyasszonya ön-más-isten-életemnek-halálomnak.
    -repedni induló üveglap, mögötte színarany.

    VálaszTörlés
  3. ha tudod..nézd meg..szép..meg más is...

    http://www.youtube.com/watch?v=518XP8prwZo

    VálaszTörlés
  4. Levél hull.
    Ősz.
    Üzenet haza:

    ...enélkül nem jöhet tavasz.

    VálaszTörlés

szerintem meg így: