vasárnap, április 04, 2010

pf. doku. avagy: azonosulni mindennel, ami

1914. június 16-án Az ember tragédiája előadásával befejeződött az évad. Két hét múlva Szarajevóban megölték a trónörököspárt, egy hónap múlva pedig a Monarchia hadat üzent Belgrádnak. Az új szezont már meg sem lehetett kezdeni, mert szeptember 13-i dátummal ideiglenesen felfüggesztették az állami színházak üzemeltetését. A jövő mindenképpen bizonytalannak ígérkezett.

„Az elmebetegség első jele, ha továbbra is ugyanazt csinálom, amit eddig, és azt várom, hogy más eredményt kapok.”

Az első világháború és a trianoni békeszerződés hatása többszörösen érintette a színházakat. Jóformán minden vonatkozásban zaklatottság, nyugtalanság, rövid ideig tartó megnyugvás, majd ismét a – színházak táján mindig meglévő – vibráción túli idegesség folytatódása jellemzi ezt az időszakot, különösen az 1930-as évek közepéig. Hogy attól kezdve új zavarok és új fenyegetettségek támadjanak.

1 megjegyzés:

  1. az is az elmebetegség jele, ha ugyanazt csinálom, mint eddig..és meglepődve fáj, ha más eredményt kapok? =)
    (ez egy naív szösszenet..de ez jutott az eszembe.....és csak mosolygok)

    VálaszTörlés

szerintem meg így: