"Milyen egyszerű és nyugtot nem enged" tandori: kafka - alig (részlet)

múltját jövőjéhez méri, mindkettő elsőrangú, a gondviselés igazságtalanságának érzi ezt a roppant kegyet.
Zene szól odakint a kertvendéglőben;hazaért már, kilöki ablakát, semmi sem segít, a lombok, a hangok - elmúlt, ami volt, valaminek ő volt "útban", ahogy könnyelműen fordítottam, táncosmód, hazafelé. Marad az eltűnődés - azt írja