tegnap bergman. ma fejfájós szomorúság. meg blogolás. ab álmai, b. álmai, álmaim, a gondolat rákos leszek...
az osztom az észt alapvetően férfi archetipushoz köthető - mondja z. bergman tesz helyre, a férfiak olyanok, amilyenek. de! tudják magukról. minden jól van igy, ahogy van. nyáreste, sör és tonik, férfi és nő, terasz, eb döntő, lila gyöngyök a karomon, lacus és a balettcipőm, marlboro, hotelporta, b., b. és a blogolás, nevetek, az miért? az mekkora hülyeség, lacus nevet: b. nem hülye, nevetek.
most b. blogján a szó: halálüvöltés. ez fáj, ettől vagyok szomorú. hogy vajon lacus látja-e mit hagyott maga után, és hogyan tovább?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
szerintem meg így: