szerda, március 18, 2009

pilinszky. szóminimum.

valami örök tovasuhogás valami csöndbe puha végtelenbe
meglep, h. amióta a másik lepedő, az otthoni közös megszakadt, azóta db.ben is lepedő nélkül alszom. ma sokat nevetek. álmomban zsótér uralja a testem. szabad vagyok.
tegnap levelet írtam volna, de olyan mondatok bugyogtak fel belőlem, h. jobbnak láttam nem elküldeni. meddig még ez az átok gyávaság???
m. halálhírrel hív föl. rám ül a nemakaromtovább érzés.

2 megjegyzés:

  1. MEGSZÓLALÁSMÓD

    e, kedves!
    ha már kételkedtél, - ne nézd, Fannim, ne nézd!, hadd menjen csak szentimentálisan -, hát íme; szeretlek és próbállak megérteni.
    ott ülök, és jön a hangod.
    megkötött már régen bennem.
    valóm,
    enyém,
    hozzám,
    én.
    törekszem a megértésre, de ma azt
    érzem, ennek nem lehet a beszéd az eszköze,
    a hangod, a valód már az idők kezdete óta
    a hangom,
    valóm,
    enyém,
    hozzám,
    én.


    ...hallgatásmód...

    VálaszTörlés
  2. fanni hónapok óta először kicsitboldog. ez jó. jó hang...

    VálaszTörlés

szerintem meg így: