vallomásos képalkotás

"erdők és viharok sírnak ki belőlem és semmi nem igaz abból amit mondok"
telik-múlik. és nem történik semmi. miközben testem minden sejtje az újrakezdést óhajtja, hétből négyszer álmodom l.lel. mit óhajtok valójában? mire vágyik az én?
hogy ivódhatott valaki ennyire belém?
tanítom a metaforizációt, pedig az ember inkább köpje magát szembe, mert jelen állapotok valósága szerint, van a metafora. van, és nincs más. ami azt eredményezi, h. nincs őszinteség, lehazudok mindent, ami érzelem. mindent, ami gyengíthet. tehát: kezdetben volt a metafora. üzenem chomskynak és t.nek.
játszunk a szavakkal. közben meg fáj. de már észre sem vesszük. sem ő sem én.