már elmondtam, mint kezdtem el
most elmondom, mint vesztem el.
testemben parázs a hallgatás
történhet-é vélem varázs
Teher a szó, létem ikon
s a vágy, a vágy sem ladikon
érkezik meg, hanem széllel
levélhullással hív, éjsűrű kéjjel
Érezni a test ködét,
bölcsőnek hinni ölét.
Ki énnekem ezt megmondja hajdan
hogy így vágyom rá majdan
letagadom, kikacagom
a test ellen tiltakozom.
megérlelt a jó gazda,
testem fürtszőlők hona
eljött az ősz, itt van újra
s máshogy szép, mint ezelőtt
tudja isten, hogy mi okból.
fogadom a szüretelőt.
édes borom, mézízű ölem ópium
de még a másnap sem haragvó purgatórium.
Ajkunkon araszol a hála
áve test, földi létünk percnyi boldogsága.
HAKÉTÉDESSZÍVEGYMÁSTÓLELVÁLIK
MÉGAZÉDESMÉZISKESERŰVÉVÁLIK
szilánkmennyország. zúzmarás
öledből sarjad az elmulás.
széttört szilánkok között és egyedül
vallok tinektek, emberül.
Kit szeretni hív a test jaj neki,
ha szívét is vásárra nem viszi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
szerintem meg így: