csütörtök, április 08, 2010

borges és én

"Én mindig is úgy éreztem, hogy nekem mindenek előtt az irodalom a sorsom: vagyis hogy jó és sok rossz fog velem történni, de mindig tudtam, hogy előbb-utóbb minden átalakul szavakká, főleg a rossz dolgok, hiszen a boldogságot nem kell alakítani, a boldogság öncélú"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

szerintem meg így: