Ő mondja:
Beszéljünk egyszer erről is. A kapcsolati konfliktusok, az önzés.
A konfliktusok kellemetlenek ugyan, de szükségesek és hasznosak (egy kapcsolatban is)´mindenfajta továbblépéshez, egyáltalán, az élethez.
Az önzés szükséges és hasznos, minden értelmes lét feltétele. Nem lehet ezt egy egyszeri döntéssel elintézni, benavigálni, hogy ezt kompenzálandó, én ezen milyen fokon, hogy lépek túl. Sajnos semmi nem menti meg az embert az alkalmankénti, pillanatnyi döntéstől. Mint ahogy nem lehet egy egyszeri grandiózus fogmosással a fogtisztítás-dolgot elintézni.
Hogy mennyit adunk magunkból, életünkből a másiknak. Vannak tehetségtelenségeink, fizikai és pszichés képesség-határaink, jó, ha az ember ezeket tudja és bevallja magának, a másiknak.
Egy jóindulatú ember ezt a határt folyamatosan igyekszik közelíteni, netán kicsit kijjebb tolni. De ezek határok.
Én nagyon igyekszem, hogy ne tegyek olyan fokú szívességet, ne vállaljak olyan terhet, stb., amit később nem tudnék jólélekkel vállalni, megbánnám, belülről rágna. Nagyon fegyelmezetten kell tudni – keserves tud lenni – nemet mondani. Nagyon önző vagyok és nem erőltetem ennek határait átlépni. Viszont azon belül eléggé megbízható vagyok.
kedves deske! én is!:)
rá(m)olvasás? vagy mi ez a pár sor?
VálaszTörléskeljünk fel végre arra a napra, amikor a tükör inkább szilánkjaira szakad szét (na. itt is a papír, a könyvek..) csak ne kelljen belénknéznie.
ez a pár sor a váliaktualitás. sokkal inkább rólam. vagy: "azé, aki olvassa" de! semmi esetre sem célzás. látod ez az igazi önzés:) eszembe se jutottál:) bocs!
VálaszTörlés"eszembe se jutottál"
VálaszTörlésmég szép, hogy ez egy kicsit belémmar. de ne félj, tudod, ezt röhögve írom. csak az a fontoskodó mértnemvagyokott érzés. :-)
bezzeg fordítva!
... benne élsz te minden félrecsúszott
nyakkendőmben és elvétett szavamban
és minden eltévesztett köszönésben satöbbi!
Na! ilyen hozzáállással tessék.
és akkor (is) puszillak
mielőtt meghatódnék: te még nem józanodtál volna ki szívem?
VálaszTörlésamennyiben viszont igen, meghatódom és gyökereitől átértékelem a kapcsolatunkat. még egy pillanatra azt is elhiszem, hogy nem csak anna örök...
"de ne félj, tudod, ezt röhögve írom."
:)